Bizonyos harapások nem a kutya agresszív viselkedésének tulajdoníthatók, hanem egy játékos helyzetnek, amelyben a társadalmi szabályok ismeretének hiánya nyilvánúl meg. Öthetes kor tájékán a kutya testvéreivel folytatott játék közben megtanulja, hogyan szabályozza a harapás erősségét. Ha a kutya túl korán kerül családhoz, s nem él elég hosszú időt fajtársai között, meg kell tanítani neki, hogy tilos a harapás. Számos kutyatulajdonos szórakoztatónak és normálisnak tartja, ha a kölyök harapdál, mi több még bíztatják is, hogy megtegye. Az ilyen kutya játék közben felnőt korában is harapdál majd, s nem sajátítja el a harapás erősségének szabályozását.

Az esetek többségében a harapás az agresszió viselkedésbeli megnyilvánulása. Különféle típusú agresszív magatartásformák léteznek, amelyek különböző neuroendokrinológiai ellenőrzési módoknak és funkcióknak felelnek meg.
  Minden ilyen agresszív magatartás - kivéve a félelem által kiváltott agressziót - három fázisban zajlik le: a megfélemlítés, ami a testtartásban és a hangadásban mutatkozik meg; a harapás; a lecsillapodás, ami alatt a győztes kutya egyik mellső lábát a legyőzött kutya nyakára helyezi, ez utóbbi pedig a győztes melléhez dörgölőzik. Attól függően, hogy az agresszió egymást követő fázisai teljesek-e vagy sem, a harapós kutyák három csoportra oszthatók: primer hiperagresszív kutyák, reaktív agresszív kutyák és szekunder hiperagresszív kutyák. A primer hiperagresszív kutyák egyből, mindennemű figyelmeztetés nélkül harapnak, és nem csillapodnak le. Általában a későbbiek során agyműködési rendellenesség, endokrinológiai egyensúlyzavar, illetve veleszületett labilitás lép fel. A reaktív agresszív egyedeknél az agresszió folyamata teljes. Azért harap, mert a környezetéből származó ingerek rendszerint agresszív viselkedést váltanak ki belőle. Tehát itt nem a kutya a reakciói, hanem a környezeti információ játszik döntő szerepet. A szekundar hiperagresszív egyedek olyan kutyák, amelyek miután reaktív agresszívek voltak, fokozatosan megtanulták, hogy a harapással pozitív változást képesek előidézni a környezetben. Az agresszió folyamatából csak a harapás marad meg náluk. A szekunder hiperagresszió feltűnéséhez vezető folyamatot instrumentalizálódási folyamatnak nevezzük, mivel a szekunder agresszió másik neve instrumentális agresszió.

 
Fizikai

• Túl szoros nyakörv
• Idegen testek belégzése
• Nyelőcsőben vagy emésztőrendszerben lévő anyagok bejutása a légcsőbe
• Por belégzése
• Légcsőszonda (altatás) behelyezése után érzett irritáció

Kémiai kiváltó okok

• Izgató gázok
• Füst és kipárolgások (cigarettafüst)

Veleszületett rendellenességek

• Légszervi összeomlás (Yorkshire-terrier, uszkár)
• Gégefő rendellenessége

Vírus

• Adenovirus I
• SV5 parainfluenza-vírus
• Kutyaherpesz-vírus
• Szopornyica-vírus

Bakrérium

• Specifikus csírák: bordetella bronchiseptica
• Nem specifikus baktériumok

Paraziták

• Filaroides osleri
• Dirofilaria immitis
• Toxocara canis

Szívbetegség

• Baloldali vagy általános szívelégtelenség

Nyirokmirigyek

• A légcső és a hörgők nyirokmirigyeinek megnagyobbodása

Daganatos betegségek

• A légcsőben és a hörgőkben lévő daganat
• A légcső és a hörgők nyirokmirigyeinek daganata

A kutyák nagy része gond nélkül, sőt örömmel száll be az autóba. Az autót második otthonának tekinti, és tudja, hogy az autózás után biztosan együtt fog sétálni vagy valami mást csinálni a gazdájával.
Nincs minden kutyának autós betegsége. Csak némelyek mutatnak ilyen természétű zavarokat és berzenkednek az autóba szállás miatt, mert rövidebb vagy hosszabb rosszúlléttől tartanak. Úgy tűnik, hogy a kutyák autós betegsége - az embertől eltérően, akinél igazi betegségről van szó - az idegességhez és a félelemhez kapcsolódik. Gyakran találkozunk ezzel a problémával bizonyos fajták esetében, másoknál pedig a szinte elő sem fordul. Az arra hajlamos egyedeknél már az első és nagyon rövid utazás is fokozott nyálképződést, nyugtalanságot és hányást okozhat. A rossz közérzet kialakulásának megakadályozása beadott gyógyszer csak ritkán éri el a kívánt hatást, így ez a probléma a kutya mindennapos programja, kirándulások, nyaralások tönkretételéhez vezethet. Autós betegség esetén a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk türelmesen megértetni a kutyával, hogy nem érheti semmiféle veszély a mozgó járműben. Úgy kell szervezni, hogy az autózás valami kellemessel legyen összekapcsolva. Kezdetben csak rövid utakra kell vinni az kutyát és kellemes helyekre, például egy nagy rétre, ahol aztán játszunk vele; tehát ne csak az állatorvoshoz vagy a kutyakozmetikushoz vigyük őt autóval. Az erős hányás megelőzése érdekében autózás előtt ne adjunk neki se enni, se inni. Így a kutya nyugodtabb lesz és kevésbé szenved, különösen ha az ablakon kifelé nézelődhet.
 

  A fogszuvasodás a korona anyagának bomlása, ami előszőr a zománcon, majd a dentinen jelentkezik. Ahogy a fog törése, ez is különösen fájdalmassá válik, ha a folyamat eléri a fogbelet. A kutyáknál a szuvasodás a 3. és 7. életév között jelentkezik. De meg kell mondanunk, ritka jelenség. Ugyanis ez a betegség savas kémhatásnál terjed, ami nem jellemző a kutyákra, mivel szájuk pH-ja inkább lúgos (értéke 7.5 és 8 között van). A fogszuvasodás gyógymódja a kutyáknál ugyanaz mint az embereknél. Gyakorlatilag a károsodott rész lecsiszolásából és a lyuk betöméséből